Együtt úszunk vagy külön-külön süllyedünk el, fejtegette tavaly az Európai Parlamentben Barroso bizottsági elnök az „unió helyzetéről” mondott, első ilyen elnevezésű beszédében, a múlt héten pedig arról értekezett strasbourgi hallgatósága előtt, hogy fennállása óta „legsúlyosabb válságát” éli az európai integráció. Mindkét kijelentést hatásos kommunikációs üzenetnek, egyszersmind retorikai túlzásnak gondolom.
A kockázatos értékpapírok elkülönítésével "rossz bankot" hoznak létre Belgiumban a kormány támogatásával, hogy megvédjék a nehéz helyzetbe került Dexia pénzintézetet egy súlyosabb válsághelyzettől.
Szakmai körökben egyre inkább két lehetséges forgatókönyvet emlegetnek Görögországgal kapcsolatban – olvasható Bokros Lajos írásában, amely a Népszabadságban jelent meg szerdán. Az EP-képviselő azt írja, az első lehetőség szerint a görög államadósságot továbbra is finanszíroznák az eurózóna adófizetői, és ezért cserébe még több megszorítást követelnének. A másik forgatókönyv szerint Görögországot kitennék az eurózónából.
Támogatni kívánják a nehéz helyzetbe került Dexia bankot az érintett országok – Belgium, Luxemburg, Franciaország – kormányai. Ezt a három pénzügyminiszter erősítette meg kedden Luxembourgban, külön-külön tett nyilatkozatában.
Az euróövezet jelenlegi válsága egy félszívvel csinált, félig átgondolt, félig megmagyarázott, és ezért félig befejezett integrációs folyamat egyenes következménye. A konszenzuskeresésen alapuló döntéshozatal európai elve – amely nélkül persze nem juthatott volna el idáig – az Európai Uniót mindig is arra kényszerítette, hogy korántsem tökéletes, az optimálistól elmaradó és gyakorta felvizezett megoldásokat kreáljon. Ebből fakadóan a közösség arra ítéltetett, hogy válságról válságra fejlődjön, és így oldja meg korábban az útfélen otthagyott problémáit. Most azonban a korábban leértékelődni látszó politikai gazdaságtan visszatér, hogy a maga igazságát számon kérje a szereplőkön.
Az EU története legnagyobb kihívásaival néz szembe, amelyek a pénzpiacok gazdaságába vetett hitét és szociális vívmányait is fenyegetik – jelentette ki az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament ülésén Strasbourgban.
A jövő hét elején visszatérnek Athénba a Görögországnak hitelező nemzetközi trojka misszióvezetői, hogy befejezzék a tárgyalásokat a következő kölcsönrészlet folyósításáról – jelentette be a görög pénzügyminisztérium.
Kora este megkezdődött Görögország és a hitelező trojka, azaz a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői közötti telekonferencia.
Tovább nőtt a munkanélküliség Görögországban a második negyedévben: 16,3 százalékra, és ezzel a legnagyobb volt tizenhárom év óta – derül ki a statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adataiból.
A görög kormánynak nagyjából október közepéig van elegendő pénze ahhoz, hogy kifizesse kötelezettségeit, egyebek mellett az állami alkalmazottak bérét, és a nyugdíjakat – mondta egy televíziós interjúban a görög pénzügyminiszter-helyettes.
Soha nem mért magasságokba emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása a csütörtöki londoni kereskedésben, tükrözve a görög szuverén adósságtörlesztési kilátásokkal kapcsolatos, ismét erősödő piaci félelmeket.
Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter úgy véli: nyugtalanságra adna okot, ha Görögország anélkül kapna újabb segélyt, hogy megfelelő kötelezettséget vállalna, és garanciákat adna közkiadásai egészségessé tételére.
Felfüggesztették a görög kormány és a balkáni országnak hitelező trojkának a tárgyalásait, miután nézeteltérés alakult ki abban, hogy Görögország képes lesz-e a teljesíteni az államháztartási hiányra vonatkozó elvárásokat - jelentette be pénteken egy görög illetékes.
Igor Matovic szlovák parlamenti képviselő egy szigetért cserébe adna csak kölcsönt Görögországnak. A szlovák kormány kijelentette: ők lesznek az utolsók, akik beleegyeznek a görögöket segítő csomag elfogadásába - olvasható a Szláv Virtus blogon.
